Máma már el kellett mennem bevásárolni, mert bár 80 mázsa kaját hoztam, de a tej (mi más?) már igencsak fogytán volt. Először az Aldiba tértem be, mert Lutschi azt mondta, hogy az a legolcsóbb. Persze csak agyonvegyszerezett 400 évig elálló műtej volt, így vettem inkább egy rozskenyeret. 1,25 kg, 0,59 Euro, hát a hülyének is megéri, nem? Aztán betértem az Edeka-ba. Itt már sokkal nagyobb volt a választék, és 3,5%-os tej is volt, így gyorsan vettem is hármat. Még körülnéztem kicsit, bár ne tettem volna. Tegnap talán nem írtam, de vásároltam egy zárat Ezüst Nyílhoz. Na itt majdnem feléért kaptam volna egyet, de azzal nyugtattam magam, hogy az enyém azért sokkal stabilabb... Na mindegy. Azért a pénztáros néni enyhített valamit bosszúságomon, mert a hatalmas 1,55 eurós vásárlásom mellé kaptam egy csomag mogyorós pufit ajándékba. Teljesen levett vele a lábamról...:) Ezután nem hagyott nyugodni a bogár, amit Lutschi ültetett a fülembe még tegnap, miszerint a közeli bioboltban nagyon finom tejet lehet kapni. Na jó, gondoltam, megnézem magamnak. Így elgurultam a bioboltig, sőt be is mentem (látod Zsuzsanéni, ezt is megértük!) és vettem egy liter biotejet. Remélem tényleg finom. Aztán hazatekertem egy olyan útvonalon, amerre még nem jártam, csak sejtettem, hogy kb. jó irányba megy. Így is volt. Miután a tejeket biztos helyen tudtam a hűtőben, bejöttem a főiskolára, hogy netezzek egy kicsit és mindezeket megoszthassam Veletek. Az egyetlen szépséghiba, hogy szombat van, és az épület zárva, csak csipkártyával lehet bejönni. Áh, mondtam, várok pár percet biztos jön valaki. 20 perc meddő várakozás után már komolyan mérlegeltem magamban, hogy senki járókelő nem érdekel, elkezdek kiabálni, hogy CHRISTIAN-CHRISTIAN. Ez nem az a Christian, akihez tegnap Berlinbe mentem volna, hanem egy másik (szakértőknek: Frankenstein-Christian). Tegnap ugyanis azt mondta, hogy lehet hogy ő is bent lesz gépezni. Aztán megoldódott a helyzet, mert jött egy csöpp lányka (éljen soká Almási úr), és beengedett. Már tegnap is láttam a gépteremben, most előre köszönt, lehet, hogy azért, mert tegnap mikor tüsszentett mindenki hallgatott, csak én mondtam neki, hogy Gesundheit... Este Lutschiékhoz készülök, a barátjának Omarnak az apja és az ő felesége is ott lesznek a közeli Szíriából, hát kiváncsi vagyok. Holnap pedig, ha minden igaz összejön a berlini látogatás. Addigis csókolok mindenkit!